8. fejezet I. rész

Na most gonosz voltam…. Eredetileg ez lett volna az utolsó fejezet, de a végét leszedtem, törjétek a kis buksitokat, hogy ki is az a bizonyos lány(: A következő kis rövidke fejezetben kiderül… és onnantól tényleg lesz majd egy kis kérdésem, hogy ti mit szeretnétek… de hogy mivel is kapcsolatban, azt majd elárulom a következő frisskor(: úgyhogy a tippeket a titokzatos lányról megjegyzésben várom(:

---------------------------------------------


(Bella szemszöge: )

- Bella remélem nem haragszol Shanere

- Nem Seth nem haragszom Jake sokkal többször illette gonoszabbnál gonoszabb kifejezésekkel a fajtánkat. Viszont őt, hogyhogy nem ismerem? Arcról mindenkit ismerek viszont ő számomra teljesen ismertetlen.

- Mert ő 1 éve költözött ide - magyarázta Paul.

- De akkor ő, hogy lehet farkas? - na ez most meglepett.

- Ő az én testvérem. - mondta Paul

- Paul de te tavaly még hencegtél, hogy de jó hogy te egyke vagy. Akkor ez most, hogy lehet?- na ez most már érthetetlen.

- Bella higgadj már le - mondta Jazz.

- A szüleim az öcsém és az én születésem után elváltak és a kis Shane az anyámmal maradt. A testvérem a múltkor nagyon kiborult és idegességében egyszercsak átváltozott így anyámnak be kellett avatnia őt és 16 év után vissza kellett térnie a rezervátumba, de…

- De ez még nem minden ugye? - kérdeztem Jazzal egyszerre.

- Az anyja Lisa repülővel akart jönni míg Shane átváltozva, hisz tudja, hogy vámpírnak kell lennie valahol a környéken. Mert ha nem lennének vámpírok akkor a vérfarkasok sem léteznének. Futva úgyis gyorsabb mint anyja autóval és 2 átszállással így ő tovább maradt, hogy körbeszaglásszon… de Lisa sajnos az első átszállási helynél eltűnt. Csak a teste került elő egy héttel később.

- De ki találta meg?

- Samék épp arrafele jártak és meglátták amikor egy vámpír szívja a főerét egy hölgynek viszont besokkolt mikor meglátta ki is az, hisz apám átadott neki is mindent.

- Úristen szegény fiú hisz még csak 16 körül van.

- Pontosabban 19. - világosított fel Jake minket.

- Most már tudom miért utálja ennyire a fajtánkat. Nagyon hese és indulatos a kissrác. - mondta Jazz.

- Tényleg Jazz te miért nem vagy kint a többiekkel?

- A többiek elmentek vadászni, kivéve Alice ő…

- Nosztalgiázik kicsit ugye? - nevettem

- Mitől lett hirtelen ilyen jó kedved Bella?

- Jake van egy olyan érzésem, hogy te vagy rám hatással.

- De te mióta is vagy átérző? - nézett rám gyanakodva Jake.

- Amióta a kis szerény és közveszélyes Bellánk megölt egy több száz éves kínvó képességű vámpírcsajt- magyarázta Jazz

- Nem mondjátok Bella tényleg közveszélyes volt és hagytátok egyedül harcolni?

- Nem hagytuk volna, de Bella vérbeli profi volt Janenek esélye sem volt.

- Ebben teljesen egyetértek - mosolygott Aro. Na ennek nem fogok később örülni.



(Edward szemszöge:)

Na most hol vagyok?

- Jó reggelt szerelmem. Örülök, hogy már jobban vagy, napok óta nem voltál magadnál. - csókolt meg szerelmem.

- Mi történt velem? - hiába a vámpírmemória most nem tudom mi történt velem, de azt tudom, hogy valami rossz…csak tudnám, hogy micsoda.

- Édesem jösz vadászni? - kérdezte bájosan kedvesem.

„Végre az enyém vagy. Csakis az enyém, az én hercegem az örökkévalóságig.”

Elindultam a hölgy felé aki úgy tűnik az életem értelme.



(Shane szemszöge:)

Úgy döntöttem közelebb megyek az illetőhöz aki csak fekszik a rét közepén. Rájöttem, hogy az elbűvölő illat tőle származik. Odamentem hozzá, tévedtem nem aludt csak feküdt nyitott szemmel.

- Szia, ideülhetek melléd? - kérdeztem

- Persze nyugodtan. Mi a baj? Olyan szomorúnak tűnsz. - mondta. Valami nagyon furcsa arcot vághattam. - Bocsi ha tolakodó voltam.

- Semmi baj csak ez egy hosszú történet- gondolkoztam, hogy mondhatnám el neki a történetet vámpírok és vérfarkasok nélkül. De neki még az igazságot is elmondanám hiszen olyan elbűvölő.

- Én ráérek. - mosolygott bíztatóan

- Úgy 1 éve tudtam meg az anyukámtól, hogy nem Olaszországból származom. Hisz egy családfát kellett készíteni a suliba. Mivel elvált szülők gyereke vagyok és már nem vagyok kisgyerek a magam 19 évével, így elhatároztam, hogy megkeresem az apám és a bátyám. Hisz az is van most derült ki. Sőt ő az én ikrem…igaz kétpetéjű ikrek így kinézetre nincs bennünk sok közös- de a génjeink ugyanazok…de ezt inkább nem mondtam ki- Na de most mesélj te magadról, mert rólad még nem tudok semmit. Sajnálom, hogy mindent rádzúdítottam.

- Én nem tudok egy ilyen hosszú és mélyre hatoló történetet. Épp átutazóban vagyunk a családommal.

Egyszercsak megszólalt a telefonom, Jake az.

- Sajnálom, ezt fel kell vennem. Szia Jake! Mi a baj?

- Csáó! Baj az nincs azon kívül, hogy alkonyodik és, hogy 4 vámpír szaladgál a rezervátumban és a fél falú átváltozik..

- Micsoda? - na ez most sokkolt. Letettem a telefont.

- Bocsi most haza kell mennem. Köszönöm, hogy meghallgattál.

- Ez nem fontos. Szívesen végighallgattalak - mondta mosolyogva.

Megöleltük egymást majd megbeszéltük, hogy ez a mi kis lelkis. Pár perce váltunk el de már most hiányzik. Mihelyst látótávolságon kívül voltam átváltoztam. Ha átváltozom az emberi énem eltűnik ilyenkor csak egy nagy barna farkas vagyok. Nem kattog az agyam. Nem volt kedvem hazamenni hisz otthon tuti áll a bál. A véneken kívül minden 6 éven felül elkezd átváltozni. Ez a látvány sokkolt. Már nem csak 3 farkasunk van. Samnek erről tudnia kellene.

„Shane végre , hogy hazaértél. Igen, Sam már tud róla, így 2 nap és itthon van. Változzunk vissza és segítsünk a többieknek.”

- És most mi lesz?

- Hogy érted? - kérdezte Jake.

- Ezek a vérszívók nem maradhatnak itt a területünkön. Így mindenki át fog változni - mondtam kicsit ingerülten.

- Épp ez a lényeg, hogy legyen egy tapasztalt hadseregünk. Minden lehetséges embernek átt kell változnia, hogy Jazz edzhesse őket.

- De mi nem szorulunk segítségre! Meg tudjuk védeni magunkat - kiabáltam- Vagy nem? - kérdeztem már halkan.

- Ha gyakorlunk igen. Mi néhány évvel ezelőtt már harcoltunk egy csapat vámpírra…de ők tapasztalatnak újszülöttek voltak, képességek nélkül. De a Volturi tapasztalt és különleges képességek birtokosaival jön.

- De 1 nap alatt nem leszünk olyan hű de tapasztaltak- forgattam a szemeim - JA szükség van a segítségemre szólj bátran. Nem veszíthetünk- mondtam elszántan és arra gondoltam, hogy a lánynak ( akinek sajnos a nevét sem tudom) nem eshet baja. Vámprok és vérfarkasok létezéséről csak a TV-ben halljon.

- Jake nagyon elszabadultak ki mennél Jazzért létszíves a határhoz mert az egyik farkas pont hozzá igyekszik.

- Persze Bella megyek. Shane addig figyelj a többiekre te vagy az én bétám - és elviharzott.

- Shane! - kiabált a Bella nevezetű - Beszélhetnénk?

- Miről? - kérdeztem szerintem kicsit gúnyosan.

- Megértelek, hogy utálod a vámpírokat. De azt tudnod kell, hogy én soha nem bántottam embereket és nem is áll szándékomban.

- Gondolom akkor Jake elmondta mi történt.

- Remélem nem haragszol érte.

- Úgyis megtudtad volna, hisz agyturkász vagy nem? - nevettünk. Hogy mit csináltam? Nevettem egy vámpírral???

- Akkor remélem én és a családom tiszta lappal kezdhetünk nálad.

- Ez most számomra is meglepő lesz de adok nektek egy esélyt- mosolyogtam. Én teljesen megőrültem szerintem.



(Egy héttel később :)

Minden nap órákat edzettünk. Mára már megszoktam, hogy 5 vámpír szaladgál fel- alá. Jasper edzett minket, Carlisle vizsgálgatott, hogy nehogy bajunk legyen. Esme pedig Bellával főzőcskézett úgy napi 20 órában. Hát egy falunyi farkasnak van ám étvágya. Aro pedig elmondta milyen technikái vannak a Volturinak. Minden nap kijárok a rétre. Most is épp arra tartok, de ő most nincs itt. 1 hete minden nap itt volt egyedül, de most nincs itt. Remélem nincs semmi baja. Azóta is mindennap beszélünk, már nem olyan titokzatos, mint eleinte. Megtudtam, hogy egyke és nem is lesz testvére mert nem lehet. Jó tudó, bár ezt nem láttam de azt mondta, hogy ő a legjobb futó a suliban. Te jó ég azt sem tudom, hogy hány éves, de ettől függetlenül tudom, hogy egy kedves aranyos és egy érett nő. Nem lehet fiatalabb 16 évesnél. Meg amúgyis ráérek, hisz én nem öregszem.