Tudom, hogy múltkor gonosz voltam...de szerintem nem lett volna jó egyből lelőni a poént:) Igaz ez csak egy kis töredék. A múltkor írtam, hogy kis pihi az írásban és várom, hogy ki milyen szemszögből szeretné hallani vissza a történetet. Mert tudom, hogy kusza a sztori és sok szálon fut(:
---------------------------------------------
- Szia te kis idegen - szakított ki valaki egy nagyon fontos valaki a gondolataimból.
- Szia! Merre jártál ma? - mosolyogtam.
- A családommal kellett lenne, mert egy kis dolgunk akadt.
- Értelek. Hiszen te mindig itt vagy ezen a réten.
- Hát igen elég sokat töltök itt az időmből. De nem lehet hibáztatni ezért hiszen ez egy gyönyörű hely- mutatott körbe - Na meg mintha te nem lennél itt minden nap - nevetett.
- Ez igaz. Ebben teljesen igazad van
- És neked milyen napod volt?
- Hát… sok volt a dolgom. - azt mégse mondhattam, hogy edzettem, hogy edzettem, hogy egy csapat vérszívót megöljek - Nem megyünk el sétálni? Közbe pedig bekapni valamit, mert nagyon éhes vagyok.
- Persze mehetünk - mosolygott így elindultunk Port Angeles felé.
- Te mennyire vagy ismerős a környéken? - kérdeztem és közben alig vártam, hogy elérjünk egy kajáldához. Farkaséhes voltam közben pedig tudtam, hogy nem ehetem tele magam. Főleg, hogy nekem most egy szarvas is kevés lenne. Nem gyanakodhat.
- Hát nem sok helyett tudok, de itt van az az étterem ahol anya és apa először beszélgettek kettesben.
- Benézzünk oda?
- Ez csodás ötlet - mondta kicsit zavarban. Nem értettem miért.
Beszélgettünk evés közben. Hát igen én béna lelöktem egy kést. És ahogy egyszerre próbáltuk felvenni az arcunk úgy milliméterekre volt egymástól. Lefagytam… meg akartam csókolni, de ha ő nem akarja. Húztam volna el az arcom mikor lassan szájon csókolt. Ez a lány eszméletlen, a nevét se tudom, de teljesen az ujja köré csavart. Nem tudtam visszafogni magam így én is visszacsókoltam. Mi bajom lehet tőle? Semmi. Hát igen innentől kezdve csend uralkodott. Kifizettem az ebédet és elindultunk sétálni. Hirtelen felindulásból megfogtam a kezét. Elfelejtettem, hogy felém így 42 fok van. Gyorsam elrántotta a kezét, de hogy a meleg miatt vagy mert nem szerette volna még nem tudom.
- Szerintem most vagy nagyon beteg vagy, vagy beszélünk kell nem tudom
- Nem vagyok beteg.
- Gondoltam - mondta és mutatta, hogy menjünk egy nyugodtabb helyre. De az mit akart jelenteni, hogy „beszélnünk kell”? Nem mondhatom el neki a titok nyitját.
- Hogy értetted, hogy beszélnünk kell? - kérdeztem de ő nem válaszolt míg el nem értünk egy sötét eldugott helyet,
- Mióta vagy vérfarkas?
- Micsoda? Vérfarkasok nem léteznek - láttam, hogy nem hisz nekem
- Tudom nem léteznek a vérfarkasok, sem vámpírok és az ükapáid sem kötöttek szerződést. Ugye?
- Honnan tudsz te ennyit? - bukott ki belőlem a kérdés.
- Én félig vámpír vagyok.
- Hogy micsoda? Akkor te…te…te Bella lánya vagy?
Angi(L) barátnőm megkért, hogy Nessie és Alice szemszögéből írjam a következő fejezetet(: Ennyit elárulok, a többit én sem tudom még(: Remélem tetszett(: Puszi Valöriee(:
Tudtam hogy valami kimaradt nálam az elmúlt pár napban, de csak akkor esett le hogy mi, amikor megláttam a neved a kommentjeim között!:) Az, hogy írjak az oldaladra. :)
VálaszTörlésKicsit rövidke lett ez a rész, de nagyon izgalmasra sikerült és egyre inkább bonyolulttá válik a helyzet! ^^
A párbeszédek néha még kicsit műnek hatnak, szerintem próbálj egy kicsit természetesebben írni. Életszerűbben. Akkor már tökéletes lesz! :)
Puszi
Moon Angel
szija Valöriee-m!
VálaszTörlésSzuper fejezet lett, nagyon tetszik, ahogy írsz!
Kérlek minél hamarabb folytasd! Szeretlek: Angi(L)(K)
Sziaaaa!
VálaszTörlésRöstellem, hogy csak most írok, de mi ez a fejezet?
De büszke vagyok magamra, eltaláltam, hogy félvámpír a lány. Na de az azért elég brutál lenne, ha Jake és Shane is Nessie-be vésődne be.
Bár... na jó, nem adok ötleteket xD
De aaaj, remélem hamar hozod a frisst :D Mert ez nagyon gonosz húzás volt.
Egyébként meg imádom ezt a törit, már csak azért is , mert annyi szálon fur és nem az a tipikus, "simán kitalálom mi lesz még" sztori :)
Puszi, Rami